Miért fontos a természetes trágyázás és komposztálás?
Saját tapasztalatom, hogy miután elkezdtem a természetes trágyázást és a komposztálást, a kertem fellélegzett. Nem csak a növények lettek egészségesebbek, hanem a talaj is érezhetően gazdagabbá vált, tele lett hasznos mikroorganizmusokkal.
A komposztálás során keletkező humuszanyagok és a természetes trágya javítják a talaj szerkezetét, növelik annak vízmegtartó képességét, és lassan, folyamatosan biztosítják a növények számára szükséges tápanyagokat. Ezzel szemben a hagyományos, szintetikus műtrágyák bár gyorsan hatnak, de hosszú távon kimerítik a talajt, csökkentik annak termőképességét, és károsítják a környezetet. A természetes módszerek ezt ellensúlyozzák, és valódi megoldást nyújtanak a fenntartható kertészkedésben. A leghatékonyabb a még mindig a kétféle trágya együttes alkalmazása, de próbáljuk meg csökkenteni a műtrágyák használatát.
A komposztálás alapjai
A komposztálás egy természetes folyamat, amely során a szerves hulladékok – konyhai maradékok, zöldség- és gyümölcshéjak, száraz levelek, fűnyesedék – biológiai lebomlása révén tápanyagban gazdag humusz keletkezik. Ez a humusz a kerted talajának természetes dúsítója, amely hosszú távon fenntartja a talaj termékenységét és javítja annak szerkezetét.
A komposztálás folyamata
A komposztálás során az oxigénnel ellátott (aerob) környezetben történik a szerves anyagok lebontása. E folyamat során mikroorganizmusok és talajlakó élőlények, például giliszták dolgoznak azon, hogy a szerves hulladékból humusz jöjjön létre. Az oxidáció eredményeként keletkező anyagok – szén-dioxid, ásványi sók és humusz – trágyaként felhasználhatók a kertedben.
A komposztálás során fontos szerepet játszanak a mikroorganizmusok, amelyek a bomlási folyamatot elindítják. A sikeres komposztálás néhány kulcstényezőtől függ:
-
Oxigén: A komposzthalomnak folyamatos levegőáramlásra van szüksége. Ha nem biztosítasz megfelelő szellőzést, az anyag anaerob bomlásba kezd, amely rothadáshoz vezethet. A komposztálódás ilyenkor lassabb lesz, és kellemetlen szagok keletkeznek.
-
Nedvesség: A komposzt optimális nedvességtartalmának megőrzése fontos. Ha túl száraz, a lebontás lelassul, ha pedig túl nedves, a komposzt rothadni kezdhet. Ideális esetben olyan legyen az állaga, mint egy nedves szivacs, ami könnyedén összenyomható, de nem csöpög belőle víz.
-
Hőmérséklet: A komposztáló halom hőmérséklete is lényeges. Az ideális hőmérséklet 55-65°C között van, mert ezen a hőfokon a kórokozók és kártevők elpusztulnak, de a hasznos mikroorganizmusok még aktívak maradnak.
Mit tegyél a komposztba?
Kezdd el a komposztálást a kertedben vagy a konyhádban keletkező hulladékok összegyűjtésével. Az alábbi anyagokat biztonságosan hozzáadhatod a komposztálódó anyagokhoz:
- Konyhai hulladékok: Gyümölcs- és zöldséghéjak, kávézacc, teafű (a papírtasakokkal együtt), tojáshéjak (összetörve).
- Kerti hulladékok: Száraz levelek, fűnyesedék, kisebb ágak, gallyak, bokrok nyesedékei.
- Egyéb szerves anyagok: Fűrészpor, kezeletlen kartonpapír, fahamu.
Mi nem kerülhet a komposztba?
- Műanyagok, üveg, fémek, vegyszerek.
- Hús- és tejtermékek, valamint zsíros ételek, amelyek vonzzák a kártevőket és lassítják a bomlási folyamatot.
- Beteg növények.
Extra tipp a komposztáláshoz
Ha szeretnénk gyorsítani a komposztálás folyamatán használhatunk erre a célra létrehozott mikrobiológiai készítményeket, például az AgriN komposztkezelőt, amely nagyban gyorsítja a komposztálandó kerti hulladék bomlását és növeli a végtermék komposzt nitrogéntartalmát. Az AgriN-ban levő bacillus licheniformis törzs gyors szaporodásra képes. Ehhez az energiát elsősorban cellulózból nyeri, növényi maradványok bontásával. Ebből következik, hogy a kezelt növényi hulladék rövid idő alatt átalakul, komposztálódik.
Az AgriN egy mikrobiológiai készítmény, nem vegyszer, így nincs semmilyen káros hatással sem a környezetre sem az állatokra. Használható bio termesztésben is!
Használata
Komposztálásnál elegendő egyszer elvégezni a kezelést a komposzt összerakásakor, ilyenkor több rétegben locsolva adjuk hozzá a feloldott AgriN-t a növényi hulladékhoz. A folyamat jelentősen gyorsítható, ha az első kezeléskor kevés állati trágyát is kijuttatunk az AgriN mellett. A kijuttatott csíraszám emelésével javul a hatásfok. Túldozírozni nem lehet, hiszen természetes, hazai faj.
Dózis: 10-20 g/10 liter víz, amely 10 m3 komposztalapanyag kezelésére elegendő.
Természetes trágyázási módszerek
A természetes trágyázás segít helyreállítani a talaj tápanyagtartalmát anélkül, hogy vegyszereket alkalmaznál. Számos módja van annak, hogy bio módon tápláld a kertedet:
Állati trágya
Az állati trágya az egyik legjobb természetes trágyázási módszer, hiszen nitrogénben, foszforban és káliumban gazdag. A leggyakoribb állati trágyák közé tartozik a ló-, marha- és baromfitrágya. Állati trágyák esetén viszont vigyáznunk kell a magas nitrogéntartalommal, mert hamar kiégethetjük a növényeket.
Zöldtrágya
A zöldtrágyázás egy fantasztikus módszer a talaj tápanyaggal való dúsítására. Olyan növényeket ültetsz, mint a lucerna vagy a mustár, amelyek gyorsan nőnek és gazdagítják a talajt. Ezeket a növényeket később a talajba forgatod, ami tápanyagban gazdag biomasszát biztosít a növényeid számára. Saját kertünkben vethetünk salátát vagy spenótot ágyásainkba az ősszel, majd azokat a talajba forgatva tavasszal egy tápanyag dús ültető közeggel kezdhetjük a szezont.
Komposzttea
A komposzttea egy folyékony, tápanyagban gazdag oldat, amelyet úgy készíthetsz el, hogy egy zsákba zárt érett komposztot vízbe áztatsz. Ezt az oldatot öntözésre használhatod, hogy a növények gyökerei közvetlenül hozzáférjenek a tápanyagokhoz. Kiválóan alkalmazható lombtrágyaként is, mivel segít a növények ellenállóképességének növelésében.
Hogyan használd a komposztot és a természetes trágyát?
Amikor elkészül a komposzt, számos módon felhasználhatod a kertedben. Szórd a növények tövéhez mulcsként, keverd be a talajba vagy alkalmazd tavaszi és őszi ültetések előtt. A komposzt lassan bomlik, és folyamatos tápanyagforrást biztosít a növények számára. Az állati trágyát és a zöldtrágyát szintén a talajba kell forgatni, hogy a növények gyökerei elérjék a tápanyagokat.
Kártevők és komposztálás
A komposzthalom néha vonzza a kártevőket, például mezei egereket, patkányokat vagy csigákat. Ezek ellen leginkább csapdákkal védekezhetsz, a komposzt közelében kerüld a mérgeket, hogy ne károsítsd a természetes élővilágot. Érdemes a komposztálót jól elkeríteni, különösen, ha házi baromfi van a kertedben, mivel ők szívesen túrnának a halomba. A komposztálást hátráltató kártevő lehet a vakond is, ami feltúr a komposztunkba és az itt tevékenykedő számunkra nagyon hasznos gilisztákat jelentősen megritkítja. A probléma megoldása, hogy a komposztálónk alá vakondhálót fektetünk, így a giliszták szabadon járhatnak a komposzt és a föld között, míg a vakondok nem túrhatnak fel értékes halmunkban.
Összegzés
A természetes trágyázási módszerek és a komposztálás használatával nemcsak egészségesebb, fenntarthatóbb kertet építhetsz, hanem aktívan hozzájárulsz a környezetvédelemhez is. Ezek az eljárások nemcsak a hulladék mennyiségét csökkentik, hanem természetes módon táplálják a növényeidet, miközben megőrzik a talaj életerejét és szerkezetét.
Ha te is szeretnél fenntarthatóbban és hatékonyabban kertészkedni kövesd cikksorozatunkat a témában!
Előző cikk: Fenntartható kertészkedes - Mi ez és hogy kezdjem?
