Mi az a komposztálás?
A komposztálás, mint biológiai folyamat, régóta ismert és alkalmazott módszer a kertművelés világában. Ez a természetes folyamat jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át a szerves hulladékokat és melléktermékeket. A komposztálás során a szerves anyagokat biológiai oxidáció és a földlakó élőlények tevékenysége bontja le. Fontos megjegyezni, hogy ez az aerob folyamat, vagyis levegő jelenlétében zajlik, ezért ha otthon elkezdünk komposztálni - amit csak ajánlani tudunk - mindenképpen figyeljünk arra, hogy a komposztunk megfelelően szellőzzön. És nem, nem kell félnünk a komposzt NEM BÜDÖS.
Maga a komposzt
A komposztnak nevezett anyag a komposztálásból származó szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, mely magas szervesanyag-tartalommal rendelkezik. A komposzt elsősorban mikroorganizmusok és a talajlakó élőlények tevékenysége révén jön létre, megfelelő oxigén- és nedvességtartalom mellett.
A komposzt a "kert aranya" olyan szempontból, hogy tele van olyan hasznos tápanyaggal melyre kerti növényeinknek nagy szüksége van. Javítja a talaj szerkezetét, megvédi a talajt az eróziótól, növeli a talaj víz- és hőháztartását, és erősíti a növények immunrendszerét. A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra. A komposzttal való trágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása valamint komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak.
Hogyan kezdjünk komposztálni?
Első feladatunk a komposztáló helyének kiválasztása, érdemes egy félárnyékos helyet választani, ahol nem tűzi folyamatosan a nap a komposztunkat, így nem szárad ki olyan gyorsan. Ezután szükségünk lesz egy komposztálóra. Komposztálót építhetünk magunknak akár csirkehálóból, akár raklapokból vagy deszkákból, de ha erre nincs lehetőségünk vagy csak simán kedvünk, vásárolhatunk magunknak egyet.
Miután megvan a komposztálónk helyezzük el a kijelölt helyünkön és nem elhagyható teendő, hogy rakjunk vakondhálót a komposztálónk alá, mert nem kis kellemetlenséget tud okozni kantáros barátunk! Miután kész a komposztálónk meg is kezdhetjük a komposztálást.
Mit tehetünk a komposztba?
- A kertészkedés során felhalmozódott zöld és barna növényi hulladékot. Zöld hulladék a Nitrogén miatt, míg a barna hulladék a Szén miatt.
- Konyhai hulladékot(Zöld hulladék, tojáshéj, kávézacc stb.)
- Faaprítékot, fűrészport
- Száraz ágakat, apróra vágva, mert egy ág minél nagyobb és vastagabb, annál nehezebben bomlik le, mi pedig azt szeretnénk, hogy a komposztunk egyszerre érjen be.
- Nem festétt kartonpapírt
- Fahamut
A különböző kerti hulladékokat érdemes rétegezve elhelyezni a komposztálóban, főként figyelve a levágott fűre, amit csak vékony rétegekben szabad a komposztra dobni különben összeáll és berohad. Tegyünk a vágott fű közé más zöld vagy barna hulladék réteget, így elkerüljük a kellemetlenséget.
A rétegekre érdemes bizonyos időközönként egy föld réteget és dobni a jobb végeredmény érdekében.
Fontos, hogy ételmaradékot, semmiképp ne dobjunk komposztunkba ugyanis ekkor megjelenhetnek a kártevők akiket kiírtani nem kis plusz feladat.
Miután elkezdtük gyűjteni a komposztunkat a talajlakó baktériumok és különböző élőlények fel fogak jönni a földből, hogy elkezdjék lebontani komposztunkat. Ha szeretnénk felgyorsítani a folyamatot, vehetünk egy csomag gilisztát is, de úgyis fel fognak jönni a földből.
Érdemes még arra is figyelni, hogy déli gyümölcsöt ne dobjunk a komposztálóba mivel ezek erős vegyszerekkel vannak kezelve, így megölheti a talajlakóinkat.
Mit kell tennünk a komposzttal?
Azt meg kell érteni, hogy a komposztálás időigényes folyamat, így nem kevés türelem kell hozzá. A türelem mellet pedig egy kis odafigyelést is adni kell a komposztunknak. Érdemes lehet 1-2 havonta átforgatni, összekeverni a komposztot (a külső részét középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma. Emellett ha lezárjuk a komposzt tetejét vagy épp nyári hőség van, időnként ellenőrizni kell, hogy ne száradjon ki, mivel a folyamathoz szükség van nedvességere is. Túl azonban ne áztassuk, figyeljünk rá, hogy valahol kifolyhasson a víz. (Emiatt egyébként érdemes félárnyékos helyre helyezni a komposztálót, amennyiben erre van lehetőség)
Ha nagyon ügyelünk komposztunkra időközönként helyezhetünk rá ágakat, így egy szellőző réteget létrehozva.
Négy dolog ami szükséges egy jó minőségű komposzthoz:
A kész komposzt
Miután teljesen lebomlottak a növényi hulladékok és elkészült a komposztunk, belekeverhetjük termőföldünkbe, így egy tápanyag dús közeget létrehozva növényeinknek, ha pedig magaságyásokban vagy balkonládákban termesztünk növényeket tökéletes lehet ezek feltöltésére is. Fontos hogy mielőtt használnánk rostáljuk át a komposztot, így a nagyobb darabokat kiszűrve abból. Ezeket a darabokat tegyük vissza a komposztálónkba és idővel ugyanúgy lebomlanak majd. A kész átrostált komposztot pedig akárhol felhasználhatjuk kertünkben.
Komposztálás AgriN-nal
Ha szeretnénk gyorsítani a komposztálás folyamatán használhatunk erre a célra létrehozott mikrobiológiai készítményt, az AgriN komposztkezelő, nagyban gyorsítja a komposztálandó kerti hulladék bomlását és növeli a végtermék komposzt nitrogéntartalmát. Az AgriN-ban levő bacillus licheniformis törzs gyors szaporodásra képes. Ehhez az energiát elsősorban cellulózból nyeri, növényi maradványok bontásával. Ebből következik, hogy a kezelt növényi hulladék rövid idő alatt átalakul, komposztálódik.
Az AgriN egy mikrobiológiai készítmény, nem vegyszer, így nincs semmilyen káros hatással sem a környezetre sem az állatokra. Használható bio termesztésben is!
Használata
Komposztálásnál elegendő egyszer elvégezni a kezelést a komposzt összerakásakor, ilyenkor több rétegben locsolva adjuk hozzá a feloldott AgriN-t a növényi hulladékhoz. A folyamat jelentősen gyorsítható, ha az első kezeléskor kevés állati trágyát is kijuttatunk az AgriN mellett. A kijuttatott csíraszám emelésével javul a hatásfok. Túldozírozni nem lehet, hiszen természetes, hazai faj.
Dózis: 10-20 g/10 liter víz, amely 10 m3 komposztalapanyag kezelésére elegendő.
Környezetudatosság és fenntarthatóság
Nem mehetünk el szó nélkül a komposztálás egyik legfontosabb hatása mellett sem. A komposztálás nem csupán egy egyszerű kertészeti gyakorlat, hanem egy fontos lépés a fenntartható és környezettudatos kertészkedés felé. A komposztálás segít fenntartani a talaj termékenységét és egészségét, miközben csökkenti a környezeti terhelést és elősegíti a természetes erőforrások megőrzését. Tehát miközben jóval kevesebb szemetet termelünk a háztartásban egy értékes tápanyagforrást is biztosítunk növényeinknek, relatívan kevés idő és kb. nulla forint befektetésével. Így a kérdés nem az, hogy miért kezdjünk komposztálni, hanem az, hogy miért ne kezdenénk el miközben sokszorosan jól járunk vele?
Egy következő komposztálásról szóló cikkünkben megmutatjuk, hogy építsünk otthon, egyszerűen komposztálót!